2007. november 6., kedd

Lazac pórés gombaraguval és mandulás burgonyafánkkal

Nem indult túl jól a nap. Elindultam a Vásárcsarnokba fél kiló vargányáért, aztán már csak akkor eszméltem fel, amikor hazafelé sétáltam a hatalmas szatyor mindenféle erdei gombával és az otthagyott 5ezremmel. Igazából nem tudom, hogy megérte-e, úgy repkedtek a fejem felett az árak (egyszer 16ezernél is tartott a gombaárus néni), a szatyrok számával együtt, hogy egyáltalán nem vettem észre, hogy mi történik. Nagyon felhúztam magam hazafelé, leginkább magamra haragudtam, hogy hagytam magam rádumálni az egészre, az egyáltalán nem baj, hogy lett sok finom gombánk, a pénz is csak pénz, de az érzés, hogy úgy csalták ki belőlem, hogy nem állt szándékomban odaadni, az bosszantó. Meg azért elgondolkodtató, hogy mi történt volna, ha többet viszek magammal. Mindenesetre a néni valamit nagyon tud, mert rám nem szoktak hatni ezek a praktikák.
Viszont a fenyőpereszke nagyon finom dolog, azt használtam a recepthez és annyira ízlett nekünk, hogy kárpótolva érzem magam a délelőttiért és nem akarom megtudni, hogy mennyi kilója ezeknek a gombáknak.

Recept:
(2 személyre)


  • 60 dkg lazacfilé
  • 1 citrom
  • 5 dkg vaj
  • 1 szál zöldhagyma
  • 1 szál póréhagyma
  • 1/2 kg fenyőpereszke (eredetileg vargánya)
  • 1 csokor petrezselyem
  • 30 dkg burgonya
  • 15 dkg finomliszt
  • 5 dkg rétesliszt
  • 1 dl tejföl
  • 1 csipet szódabikarbóna
  • szeletelt mandula
  • só, bors

A burgonyát héjában kevés sóval felteszem főni. A gombát megtisztítom és kisebb darabokra tépkedem, a hagymákat felkarikázom. A gombás raguval kezdem. Vajat hevítek, amiben megfuttatom a hagymákat, rádobom a gombát, sózom, borsozom és jól összepárolom. A végén az apróra vágott petrezselyem 3/4-ét hozzákeverem. Melegen tartom. Az időközben megfőtt burgonyát meghámozom, nagylyukú reszelőn lereszelem, hozzákeverem a maradék petrezselymet, pici sót és szódabikarbónát, a tejfölt és a liszteket, majd puha, de nem ragacsos masszává gyúrom. Gömböket formálok belőle, mandulába forgatom és közepesen forró olajban kisütöm. A lazacszeleteket sózom, borsozom, majd kevés vajon sütni kezdem. Melléteszek két karika citromot és facsarok rá is egy keveset, ettől jól átjárja sülés közben a citrom íze. A halat kb. 3 percig sütöm, aztán megfordítom és kap még 1-1,5 percet.
A gombás ragura helyezem a kész lazacokat és a burgonyafánkkal tálalom.

A recept a TVpaprikáról származik.

2007. november 2., péntek

Brownie

Van nekem egy minikönyvem, A legjobb receptek sorozatból a Sütemények című, Emma Patmore írta. Ahányszor kinyitom, azonnal beindul a nyáltermelődés és jön az elhatározás, hogy próbáljunk ki belőle valamit. Eddig egyszer csalódtam, sikerült egy citromos betonkekszet előállítani, amit eltettünk egy fémdobozba (hátha puhul), aztán következő karácsonykor pont ugyanolyan állapotban leltünk rá véletlenül. Sajna nem puhult meg. A többi recept viszont nagyon finom volt, ez a süti is onnan van és nagy kedvenc lett rögtön. Sajnos pisztáciám nem volt, úgyhogy mandulával helyettesítettem, de így is finom volt :)

Recept:


  • 15 dkg étcsoki
  • 22 dkg puha vaj
  • 22 dkg liszt
  • 12 dkg cukor
  • 4 tojás elhabarva
  • 7 dkg pisztácia, apróra vágva
  • 10 dkg fehér csoki, durvára vágva
  • 2 tk sütőpor
  • porcukor a szóráshoz
Sütőpapírral kibélelünk egy 24 cm x 24 cm-es sütőformát (ha nincs pont ilyen, akkor vmilyen kisebb tepsit). Az étcsokit és a vajat vízfürdőben felolvasztjuk és hagyjuk kihűlni. A lisztet és a sütőport tálba szitáljuk, és hozzávegyítjük a cukrot. A tojást elkeverjük a megolvadt csokival, beleöntjük a lisztes keverékbe és az egészet alaposan összedolgozzuk. A pisztáciát és a fehér csokit is belekeverjük és beleöntjük az előkészített sütőformába. A tésztát 180 fokra előmelegített sütőben 30-35 percig sütjük. 20 percig a formában hagyjuk hűlni, majd rácsra tesszük, megszórjuk porcukorral és felvágjuk. A brownie állaga hűlés közben még tovább szilárdul, amikor kivesszük a sütőből, még nincs egészen készen.

2007. október 31., szerda

Sonkás szőlősaláta

Mostanság már nem számít olyan meglepő párosításnak a szőlő, a lilahagyma, a sonka és a többi, de azért valahol mélyen még sokakban benne van az idegenkedés, de a kíváncsiság is. Bennem természetesen rögtön izgalmat keltenek az ilyen különleges receptek, kipróbáljuk őket, nagyon élvezzük a végeredményt, de ritkán maradnak repertoáron. Na ez a saláta az egyik olyan, ami maradt, bármikor megenném, heti hétszer is akár, mégsem csinálom elég gyakran, rohanás, időhiány vagy épp nem jut eszembe, de most elhatároztam, hogy gyakrabban készítek salátát, nem is csak az egészség miatt, hanem mert tényleg szeretjük.

Recept:


  • 30 dkg fehér és/vagy piros szőlő
  • 2 kis fej lilahagyma
  • 20 dkg szeletelt, pácolt sonka
  • 1/2 fej jégsaláta
  • petrezselyem, só, rózsabors
  • 4 ek majonéz
  • 2 dl natúr joghurt
  • 1-2 csipet cukor
  • 1-2 ek citromlé
A szőlőket kettévágjuk és kimagozzuk. A hagymákat 4 felé vágjuk és vékonyan felszeleteljük, majd a szőlőhöz adjuk. A sonkát 2 cm széles csíkokra vágjuk, a jégsalátát szintén felcsíkozzuk és a többi hozzávalóhoz adjuk. A majonézből, a joghurtból pici sóval, borssal, cukorral, citromlével és végül az apróra vágott petrezselyemmel öntetet készítünk és a salátára önjük. Átforgatjuk kicsit és hűtőben összeérleljük az ízeket. Ha nincs erre idő, frissen is finom.

2007. október 29., hétfő

Mandula

Jól elhanyagoltam szegény blogot, de mentegetőzés helyett inkább folytatom. Van több recept is, hetek óta feldolgozásra váró képekkel, de most inkább egy újat írok le, ami nagymamámtól származik és olyan alaposan kipróbált dolog, hogy szerencsére elronthatatlan, kivéve ha elbeszélgetjük az időt és szénné ég az egyik adag :) Lehet kapni hozzá speckó mandulaformát , aztán már csak egy fél délután szükségeltetik (vagy fél éjszaka), +fél nap pihentetés, hogy puhuljon kicsit és jó omlós legyen, aztán lehet élvezni az eredményt. Sajna türelem az nem árt hozzá, ez alapvetően egy vendégvárósüti, nem gyorsanösszedobokvalamitestére című nassolnivaló, de szerintem néha jó ilyenekkel elpepecselgetni.

Recept:

Tészta:
  • 30 dkg rétesliszt
  • 25 dkg margarin
  • 10 dkg darált dió
  • 10 dkg porcukor
  • 1 cs. vaníliás cukor
  • 1 ek kakaó
  • 1 csipet só
Krém:
  • 1 cs. vaníliás pudingpor
  • 3,5 dl tej
  • 1 ek rum
  • 10 dkg vaj
  • 10 dkg porcukor
  • 1-2 ek mandulaaroma
A tészta hozzávalóiból puha masszát gyúrunk. Kis golyókat formálunk belőle, amiket a formába nyomkodunk és a közepükben mélyedést alakítunk ki a krémnek. 180 fokon 10-15 perc alatt közepesen barnára sütjük őket. Közben 3,5 dl tejjel és kevés cukorral elkészítjük a pudingot és gyakran kevergetve kihűtjük. A cukrot kikeverjük a vajjal, a rummal és az aromával, majd kis adagokban beledolgozzuk a pudingot. Két-két tésztát megtöltünk krémmel és összenyomkodjuk őket. Dobozba sorakoztatjuk őket és egy kicsit állni hagyjuk, hogy megpuhuljon a tészta.

2007. szeptember 16., vasárnap

Méteres

Ez itt gyerekkorom kedvenc sütije. Az egyik rokonunk készítette és ha mentünk vacsira, mindig az volt az első kérdésem, hogy van-e méteres. Már a neve olyan misztikus egy kisgyerek számára, úgy tűnt, hogy ez a világ legkülönlegesebb sütije :) Egyértelmű volt, hogy ezt nekem is meg kell tanulni, de sokáig azt hittem, hogy vmi őrült bonyodalmas dolog, úgyhogy csak nem olyan rég, talán két éve próbáltam először, amikor nagyon bátornak éreztem magam. Az első nagyon bénácska lett, de olyan finom, mint régen. Persze egyáltalán nem bonyolult, csak kicsit macerás, de megéri.

Recept:


  • 4 db tojás
  • 26 dkg porcukor
  • 26 dkg liszt
  • 3/4 cs sütőpor
  • 1 dl olaj
  • 1 dl meleg víz + 1 ek
  • 2 ek kakaó
  • 1 cs puncspuding
  • 3,5 dl tej
  • 15 dkg margarin
  • 20 dkg porcukor
  • 4 ek rum
  • 2 tábla étcsoki
  • 5 ek olaj

A fehérjéből kemény habot verünk. A 4 sárgáját kikeverjük a porcukorral, apránként belekeverjük a vizet, az olajat és a sütőporos lisztet, végül óvatosan a habot. A tészta felét kivajazott, kilisztezett (szerintem rétesliszt, de lehet sima is) őzgerincformába öntjük, a másik felébe belekeverünk 2 ek kakaóport és 1 ek vizet, majd beleöntjük egy másik kivajazott, kilisztezett őzgerincbe. 180 fokon kb. 25-30 perc alatt megsül (tűpróba). Hagyjuk kihűlni. Közben 3,5 dl tejjel megfőzzük a pudingot és gyakran kevergetve kihűtjük. Ha minden megfelelő hőfokú, kikeverjük a margarint a 20 dkg porcukorral és 4 ek rummal, majd szinte kanalanként beledolgozzuk a pudingot is (kézi mixerrel). A megsült tésztákat a bordák mentén felvágjuk (2 centis szeletekre) és a krémmel összeragasztjuk: egy csokis, egy fehér. 2 rúd lesz. Végül gőz fölött megolvasztjuk a csokit az 5 ek olajjal és bevonjuk a rudakat. Hűtőben jól kihűtjük. Ferdén szeletelve tálaljuk.

Paradicsomos bélszín

2 személyre


  • 50 dkg bélszín
  • 3 dl paradicsomlé
  • 1 nagy fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 babérlevél
  • 1 tk cukor
  • só, bors
  • 1 tk oregánó

A bélszínt szeletekre vágjuk és enyhén megborsozzuk. A hagymát finomra vágjuk, a fokhagymákat megtisztítjuk. Olívaolajon megkapatjuk a bélszínérmék mindkét oldalát, majd kiszedjük egy tányérra. A maradék olajon (ha kevéske maradt, kipótoljuk) megpirítjuk a hagymát, belereszeljük a fokhagymát, majd ezt felöntjük annyi paradicsomlével (lehetőleg házival vagy ha az nincs, akkor inkább konzerv darabolt paradicsomot használjunk), hogy a hagymát ellepje. Fűszerezzük sóval, borssal, oregánóval, babérlevéllel és cukorral. Visszatesszük bele a husikat és 35-40 perc alatt közepes lángon puhára pároljuk. Ha elpárolog a leve, paradicsomlével és vízzel pótoljuk.
Tésztával (pl. penne), sütőben vagy olajban sült krumplival tálalhatjuk.

2007. szeptember 14., péntek

Szilvás-fokhagymás csirkemell

Elkezdődött az egyetem a héten és természetesen pont hétfőre betegedtem le, hogy maximálisan kiélvezhessem az első óráimat. A legnagyobb gasztronómiai élményünk a palacsinta volt, úgyhogy már ránk fért egy új, izgalmas kaja. Kaptam egy jó kis nők lapjás receptet, ami olyan egyszerű és olyan őszi, hogy azonnal megvett magának, még azt is csak utólag vettem észre, hogy grúz recept. Így meg aztán tényleg hű meg ha ;)

Recept:


  • 1 nagyobb csirkemell
  • 2-3 ek vaj
  • só, bors
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1/2 dl tejföl
  • 25 dkg szilva
  • 1 ek citromlé
  • 1 ek cukor
  • 1-2 csipet őrölt szegfűszeg
  • kisujjnyi fahéj
  • 1/2 dl félszáraz vörösbor
  • 1/2 ek keményítő
  • 30 dkg burgonya
  • 1 csokor petrezselyem

1. Egy tűzálló tálat kikenünk vajjal. A csirkemellfiléket sózzuk, borsozzuk. A tejfölbe belereszelünk/nyomunk egy gerezd fokhagymát, jól elkeverjük, majd bekenjük vele a csirkemellek mindkét oldalát, belefektetjük őket a tűzálló tálba és 30 percre hűtőbe tesszük.
A tálat ezután hideg sütőbe tesszük, 200 fokon 15 percig, majd 180 fokon 30-35 percig sütjük.
2. Mártás: A szilvát kimagozzuk, hozzákeverünk 2 ek vizet, a citromlevet, a cukrot, a szegfűszeget, a fahéjat és a bort, majd 5 percig közepes lángon forraljuk. Pici borssal ízesítjük és belereszelünk/nyomunk 2 gerezd fokhagymát. A keményítőt kikeverjük 1/2 dl vízzel, majd a szilvához öntjük és összeforraljuk.
3. Petrezselymes krumplit készítünk hozzá (kevés vajon megfuttatjuk az apróra vágott petrezselymet és átkeverjük vele a főtt krumplikockákat).
4. A kész husit a petrezselymes krumplival és a mártással tálaljuk.

Néha pedig tényleg passzolhat szárnyasokhoz is vörösbor, szerintem finom volt vele.

2007. szeptember 7., péntek

Bélszín színes borsmártással, burgonyatortával

Ha étteremben eszünk, nehéz megállnom, hogy ne bélszínt rendeljek zöldbors mártással, ez a gyengém. Az egyik a sok közül, a lista élén természetesen a marcipán áll, amit annak ellenére nem sikerült megunnom, hogy állandóan azt kapok ajándékba, mert mindenki tudja, hogy imádom. A zb mártással sajna ritkábban találkozom, mert ha már egyszer étteremben eszünk, szeretek mindig mást kipróbálni. Anno nagy lelkesen vettem zöldborsot, csak aztán rájöttem, hogy a mártáshoz konzerv változat való, de egyszer beszerzem és mindenhez ezt fogjuk enni, háhá.
Ma arra is újból rájöttünk, hogy nagyon kellemes bort inni az ételekhez, főleg az ilyen finomságokhoz, mint a mai. És főleg olyan jó bort, mint egy villányi merlot Bock bácsitól.

Recept:
(by tvpaprika)


  • 50 dkg bélszín
  • 15 dkg vaj
  • 3 ek liszt
  • 3 dl húsleves
  • 2 evőkanál tejföl
  • 30 dkg burgonya
  • 2 db tojás
  • 1 dl tejszín
  • 1 evőkanál mustár
  • 1 dl olaj
  • színes bors
  • 1 csokor petrezselyem
  • 1 db zsemle

Türelemmel kezdődik a recept, ugyanis a husit érdemes bepácolni legalább 1 napra, nálunk most majd 3 napig állt és igencsak jót tett neki. A husit szeletekre vágjuk, megszórjuk durvára tört színes borssal és megkenjük mustárral. Annyi olívaolajat öntünk rá, hogy éppen ellepje, majd hűtőbe tesszük.
A burgonyát héjában megfőzzük, majd meghámozzuk és karikára vágjuk. A tojásokat kikeverjük a tejszínnel és az apróra vágott petrezselyemmel, sózzuk, borsozzuk. Tvpaprikáéknak van ilyen helyes kis fémkarimájuk, ők azt veszik elő, én egy alacsony falú láboskát használtam, de be fogok szerezni majd olyan karimát is, máshoz is jól jöhet. Szóval összekeverem a tojásos egyveleget a krumplival és beletöltöm a formába, amit egy tepsibe teszek, hogy legyen alja. 200 fokon 15-20 perc alatt szépen összesül.
A mártáshoz vajat hevítünk, beleszórjuk a lisztet, világos rántást készítünk, majd ízesítjük durvára tört színes borssal, sóval, lágyítjuk tejföllel, felöntjük 3 dl húslevessel és jól összeforraljuk. Rengeteg mártást kapunk, fele mennyiség is bőven elég.
A husit olívaolajon ízlés szerint megsütjük, én közepesen átsütve szeretem, sózni nem szabad. A husi alá krutont készítünk a zsemléből, amit csak énis a tvből ismerek, egy kerek szeletkét vágunk, héj nélkül és erre kerül a husi (főleg ha nagy marhabélszín, nem pedig sok pici sertés). A burgonyatortát tányérra szedjük (nekem picit szétesett, meg feleztem is), mellé a kruton a husival, rá a mártás.

2007. szeptember 6., csütörtök

Egy kis nyulazás

A nyufikat meg elvitték, Áfonya először nagyon kereste őket, de már mással van elfoglalva: tüzel és a plüsscsirkéjének udvarol, remélve, hogy lesz vmi, de még nem járt sikerrel. Nekem azért még hiányoznak a picik, nagyonis. De csupa jót hallok felőlük, nagyon kis mintanyuszik, úh büszke vagyok rájuk, meg Áfira is.
Ilyenek voltak 6 hetesen:




Kakukkfüves comb + tzatziki + kuglóf

Ez a sarkvidéki hideg nemcsak a nyuszónak tett jót (nemtudom mit eszik a hidegen, de olyan vígan repked az ágyban, át a fejünkön...meg olyan kitartással tépi a tapétát, hogy mindjárt beüzemelek egy hősugárzót neki, sokkal egyszerűbb az élet, ha a laminált padlón fetreng hűvösről ábrándozva), hanem a fényképezőm is határozottan jobban van. Már eltűntek a csíkok, amik majd minden képen ott voltak eddig, viszont a fókuszálással még gondok vannak, de ha csökken a hőmérséklet még 10 fokkal, talán ez is megoldódik.
1-2 hónappal ezelőtt kipróbáltam nemisbéka receptjét és maximálisan elcsavarta a fejemet ez a párosítás, azóta is készült már ilyen, úh azért megosztom a tapasztalatokat vele kapcsolatban, mert elsőre enyhén szólva nem lett tökéletes.
A másik pedig a kedvenc kuglófom lenne, ami egy olyan hétvégén került kipróbálásra, amikor semmi, de semmi nem volt a szekrényekben, ill. a hűtőben, a bolt meg már zárva volt. A másik előnye, hogy gyors és amit a leginkább szeretek benne, hogy a kakaós része úgy süpped a vaníliásba, hogy megsülve majdnem tökéletes formájú cseppet kapunk. Najó, nem mindig, de azért sokszor ;)


Kakukkfüves combcsíkok:


  • 50 dkg sertéscomb
  • 8-10 ág kakukkfű
  • 0,5 dl olaj
  • só, bors
Tzatziki:

  • 1 kígyóuborka
  • 1,5-2,5 dl görög joghurt
  • 3 kisebb gerezd fokhagyma

Egy edényben összekeverem a szárról letépkedett kakukkfüvet, a sót, a borsot és az olajat, majd ebbe forgatom a csíkokra vágott combot. Amíg ez áll és pihen (ne rakjuk hűtőbe), addig elkészítem a tzatzikit: nagylyukú reszelőn héjastul lereszelem az uborkát, majd szűrőbe teszem, sózom és hagyom lecsöpögni. Én ekkor hámozom meg a köretnek való krumplit és teszem fel bő vízben, kevés sóval puhulni. Ha már majdnem megpuhult, leszűröm, kis tepsibe teszem, sózom, borsozom és szórok rá görög fűszerkeveréket is, mert nagyon csípem az ízét, megöntözöm olívaolajjal és 200 fokos sütőbe teszem. Egy tálban kikeverem a joghurtot a reszelt fokhagymával. Az eredeti receptben dió is van, de azt nem szeretem és nem is tudom elképzelni benne, amúgy 6-8 szem kell bele. Az uborkából kinyomkodom a levet és a joghurthoz keverem. Tálalásig hűtőbe teszem. Ha a krumpli már kezd pirosodni, akkor jön a neheze, legalábbis nekem. Első alkalommal a hűtőből vettem ki a husit, ami a nem elég forró olajamat hirtelen lehűtötte, aztán ahelyett, hogy pirult volna, levet eresztett és betonná keményedett, úh majd félórát pároltam és nagyon ideges voltam. Másodszor türelmes voltam és jól felforrósítottam az olajat, ráadásul két részletben sütöttem a husit, hogy mindenkinek legyen elég helye. Így sikerült jól megpirítani és puha is lett. Olajat nem öntöttem alá, mert pácostul került a serpenyőmbe. Végül a három összetevőt egy tányéron tálalom. Nagyon szeretjük :)


Kétszínű kuglóf:


  • 4 tojás
  • 20 dkg cukor
  • 1 cs. van. cukor
  • 20 dkg liszt
  • 1/2 cs. sütőpor
  • 1 dl olaj
  • 1 dl tej
  • 2 ek kakaópor
Előveszek 3 tálat, az egyikben összekeverem a lisztet a sütőporral és egy csipet sóval. A másikba kerül a cukor, a vaníliás cukor, a tej, az olaj és a 4 tojás sárgája. A harmadik edényben kemény habbá verem a 4 fehérjét. A tojásos cukros masszát robotgéppel kikeverem, majd hozzáöntöm a sütőporos lisztet és összeelegyítem. Végül a fehérjehabot is óvatosan hozzákeverem. Kivajazott, kilisztezett (nekem a rétesliszt erre a célre jobban bevált) kuglófformába öntöm az 1/3-át (ízlés szerint a felét vagy többet is lehet, mi azt szeretjük, ha a kakaós rész a több). A maradék masszába belekeverem a kakaóport és rácsurgatom a vaníliás tetejére. 180 fokos sütőben kb. 40-45 percig sütöm, de tűpróba sosem árt.
Jóétv :)

2007. augusztus 23., csütörtök

Amerikai pali

Haldoklik a fényképezőm, de még ő is úgy gondolta, hogy életem első pancake-jét meg kell örökíteni. Bevallottam már, hogy eléggé nagy rajongója vagyok az amcsi kajáknak, és ahányszor ilyen palacsintát sütöttek valamilyen filmben, elcsöppent a nyálam, hogy énisénis. Most jött az elhatározás, mindmegettén leltem a receptet, valaki pedig kommentben egy kakaós krémet ajánlott hozzá, ami beváltotta a szép reményeket. Anno kóstoltam juharszirupot, de valaki elárulhatná, hogy mit esznek azon. Nagyon túlédes nekem. No mindegy.
4 db lepényke lesz a tésztából, de kettőnkre bőven elég volt. És annyira finoooom. Aki ezt kitalálta, hatalmas puszit érdemel.

Recept:


  • 20 dkg liszt
  • 1 cs. sütőpor
  • 1 kk só
  • 2 ek cukor
  • 3 dl tej
  • 1 db tojás
  • 5 dkg olvasztott vaj
A lisztet összekeverem a cukorral, majd hozzáadom a sót és a sütőport is. Az olvasztott vajjal és a tejbe vegyített tojással sűrű masszát keverek belőle. Teflonos seprenyőbe kb. 10 centi átmérőjű korongokat simítok és lassú tűzön mindkét oldalát jól megsütöm. Én tettem alá pár csepp olajat, de elvileg nem kell.

Kakaós krém:

  • 2 tojás
  • 2 ek liszt
  • 2 ek kakaó
  • 20 dkg cukor
  • 3 dl tej
  • 10 dkg vaj
A tojást kikeverem a liszttel, a kakaóporral, a cukorral és pici tejjel. A tejet felmelegítem egy kevéske vízzel (így nem ég le), majd hozzákeverem a kakaós masszát. Állandó kevergetés mellett felfőzöm, majd levéve a tűzről belekeverem a vajat is. Hagyom kicsit kihűlni.

Legközelebb pedig kipróbálom ezt:

2007. augusztus 14., kedd

Fenyőmagos túrótorta

Nehéz lenne megszámolni, hogy hányszor terveztem, hogy megsütöm ezt a tortát. Jótanács: ha ilyet szeretnél sütni, két csomag fenyőmagot vegyél, az elsőt nyisd ki és kis maroknyi adagokban helyezd a pocakodba. Ezután elkezdheted a süteményt.
Egyik nap elhatároztam, hogy levásárolom a régóta nálam kallódó utalványt, kiválasztottam egy jó nagy boltot és mohón pakoltam a kosárba mindenféle finomságot, kezdve a kedvenc manner babapiskótámmal, amit nem tudom miért mérnek aranyáron, szerintem ez lenne a minimum, ahogy egy babapiskótának illene kinéznie. Próbáltam már sokfélét, de ez a legfinibb a tiramisuban. Aztán rájöttem, hogy rossz boltot választottam, mert minden párszázzal többe került, mint a jó öreg plusban. De sajna nem oda szólt az utalványom. Aztán hazajöttem és levertem egy üveg borsmentás illóolajat a csempére, amitől még egy hétig olyan volt a lakásunk, mintha valakik folyton rágóznának benne. Aztán rájöttem, hogy a mascarpone, amit vettem, két napig bírja csak, aminek annyira, de annyira örültem...
Másnap kora reggel nekiálltam gyorsan tiramisut gyártani, hogy ne vesszen kárba a sajt, elkészült a krém, belenyaltam, aztán kiköptem :( Undorító a romlott mascarpone, egyszerre keserű és savanyú. Úgyhogy ennyit a tiramisuról, meg ennyit a kaisersről, meg a lejárati dátumokról.
Aznap még "beszorultam" a lakásba is, ami úgy történt, h a 12 ponton záródó biztonsági ajtónk napfény hatására bezárhatatlanná válik, egyedül voltam épp itthon, úgyhogy nem tudtam menni sehova, pedig lett volna dolgom bőven.
De legalább lett fenyőmagom és kipróbálhattam a fenyőmagos túrótortát. Nagyon nyamm lett :)

Recept:


  • 15 dkg liszt
  • 2 dkg cukor
  • 12 dkg vaj
  • 1 ek víz
  • 35 dkg túró
  • 4 ek tejszín
  • 3 tojás
  • 12 dkg cukor
  • 1 narancs reszelt héja
  • 5 dkg fenyőmag
A tésztához a lisztet és a cukrot tálba tesszük. A vajat kézzel belemorzsoljuk a keverékbe. Hozzáadjuk a vizet, és az egészet lágy tésztává dolgozzuk össze. A tésztát fóliába csomagolva 30 percre hűtőszekrénybe tesszük. Ezután belisztezett nyújtódeszkán kinyújtjuk és 24 cm átmérőjű sütőformába nyomkodjuk. Villával megszúrkáljuk és 30 percre ismét hideg helyre tesszük. (Én türelmetlen egy ember vagyok, úh kihagytam ezt a mozzanatot.)
A tésztát alufóliával beborítjuk és sütőbabbal megtöltjük. (Ezt a babot amúgy ilyenkor ki lehet dobni, sosem lesz belőle már főzelék??) 190 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Eltávolítjuk a fóliát és a babot, majd 15 percig tovább sütjük. Közben a töltelékhez összekeverjük a túrót, a tejszínt, a tojásokat, a cukrot, a narancshéjat és a fenyőmag felét. A keveréket elosztjuk a tésztalapon és megszórjuk a maradék fenyőmaggal. 170 fokon 30percig sütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni és tálalás előtt szórjuk meg porcukorral.

2007. augusztus 9., csütörtök

Megint nyuszulás

Ha már sütiről nem megy, legalább legyen nyúl. Hétvégétől megint főzőcskézek, most egyedül vagyok itthon és ilyenkor szendvicsen, de legjobb esetben is por meg fagyasztott kajákon élek. Magamnak képtelen vagyok főzni, bár lehet, hogy csak bebeszélem ezt, mindenesetre ilyenkor a komolyabb főzés hanyagolva van. Ha neki is állok vminek, biztosan sós lesz. Pedig nem szokásom elsózni/alulsózni dolgokat, mindig örültem, hogy van érzékem (vagymim) eltalálni a megfelelő só- és fűszermennyiséget. Amúgy érdekes ez a szemmérték meg érzék című dolog is, vajon honnan tudja az ember, hogy mikor elég? Persze tapasztalat meg gyakorlat nyilván, de nekem ez mindig olyan misztikus volt, ha rossz volt a kedvem, nem ment annyira, mintha kreatív hangulatban voltam. Najó, tudom, jöjjenek már a nyulak, íme, három hetes minidisznók:




2007. augusztus 4., szombat

Hét

Köszönöm Marmalade-nak az invitálást a mókába, most énis megvallok 7 dolgot, amit nem tudtok rólam vagy tán senkise tud ;)

1. Éjszakai nassoló vagyok. Mindig megnyugtatom a kis lelkem, hogy ezen már nem múlik semmi, sőt ma még nem is ettem olyan sokat, belefér az. És természetesen nem vagyok az a típus, akin ez nem látszik meg. Mindig eltervezetem, hogy 8-kor eszem utoljára, de amikor az ember hajnali 2-ig ébren van, pont éjfél körül jön el az az idő, amikor úgy lecsúszna vmi. Főleg vmi édes. Ezen nem sokat segít, hogy általában este sütöm a sütiket.

2. Életemben először zavar a korom. Tudom ez vicces 21 évesen és ha vki más mondaná, lehurrognám rögtön, de magunkra valahogy mindig más szabályok érvényesek ugye. Felvettek az eltére biosz szakra, 3 évig nem sikerült az orvosira bejutni, de már nem is bánom. Csakhát az összes évfolyamtársam 18 éves és ez nagyon furi :)

3. Utálok takarítani és rendet tartani. Van, hogy három kerek napig áll a mosogatóban az edény és ennyi idő alatt gyönyörűen rászárad a kajamaradék mindenre, ráadásul mozdulni sem lehet a konyhában a koszos edényektől és nincs miből inni. Ez egy nagyon rossz szokásom, de néha megszáll a kisangyal és minden étkezés után elmosogatok. Ez a lelkesedés tart egy pár hétig, aztán megint trehány leszek. Ez érvényes a hűtőre is, pl. hónapokig szaporítom a penészt a tejfölön.

4. Kiskoromban szerettem körbetekerni, ill. behálózni mindent cérnával, az egész lakást, főleg, ha nem volt otthon senki. Mindenen áttekertem és élveztem, hogy bújkálni kell a szálak között. Apáék már nem tartották ezt annyira mókásnak, így csak kétszer csináltam asszem. Ezért rossz felnőni, ha most nekiállnék tekergetni, azt gondolnák, hogy megkergültem.

5. Párszor végignyaltam a nyulam fejét. És néha bekapom a füle végét és enyhén megrágcsálom. Nem tehetek róla, néha annyira édesen bír nézni, hogy ezt váltja ki belőlem. Végülis ő is megnyal engem...

6. Újabban teljesen sorozatfüggő lettem, végignéztem az összes dr. house-t, szökést, hősöket, nancy ül a fűbent, 4400-at és most van soron a dexter. Ja meg anno a maffiózókat, a legutolsó évadnál várom még a magyar szinkront, ez az egyetlen, ahol azt szeretem jobban.

7. És a végére egy nem túl vidám dolog. Nagyot csalódtam az utóbbi hónapokban a barátaimban, mindenki csak a saját érdekeit tartja szem előtt és nem számít, hogy közben átgázolnak másokon. Van, hogy betelik az a pohár, ami nálam elég nehezen szokott betelni...

Én pedig kivallatnám Cserkét, Ildinkót és Chilii-t, ha még nem voltak soron.

2007. augusztus 1., szerda

Csokis cookie

Kb. 30 db lesz belőle.


  • 20 dkg liszt
  • 20 dkg cukor
  • 15 dkg vaj
  • 1 vaníliás cukor
  • 1 kk sütőpor
  • 2 tojás
  • 10 dkg étcsoki
  • 1 csipet só
A csokit apró kockákra ágjuk. A vajat habosra keverjük a cukrokkal és egyenként hozzáadjuk a tojásokat is. A lisztet elkeverjük a sütőporral, a csipet sóval és az apróra vágott csokival, majd összedolgozzuk a vajas keverékkel. Ha ragad, tehetünk bele még egy kicsi lisztet. A tésztának lágynak kell lennie, de formázhatónak. Nagyobb dió nagyságú gömböket formálunk belőle, két tenyér között kilapítjuk és sütőpapírral bélelt tepsin 180 fokon 12-15 percig sütjük.
Lehet rakni a tésztába kakaóport is, úgy is nagyon finom!