2007. augusztus 23., csütörtök

Amerikai pali

Haldoklik a fényképezőm, de még ő is úgy gondolta, hogy életem első pancake-jét meg kell örökíteni. Bevallottam már, hogy eléggé nagy rajongója vagyok az amcsi kajáknak, és ahányszor ilyen palacsintát sütöttek valamilyen filmben, elcsöppent a nyálam, hogy énisénis. Most jött az elhatározás, mindmegettén leltem a receptet, valaki pedig kommentben egy kakaós krémet ajánlott hozzá, ami beváltotta a szép reményeket. Anno kóstoltam juharszirupot, de valaki elárulhatná, hogy mit esznek azon. Nagyon túlédes nekem. No mindegy.
4 db lepényke lesz a tésztából, de kettőnkre bőven elég volt. És annyira finoooom. Aki ezt kitalálta, hatalmas puszit érdemel.

Recept:


  • 20 dkg liszt
  • 1 cs. sütőpor
  • 1 kk só
  • 2 ek cukor
  • 3 dl tej
  • 1 db tojás
  • 5 dkg olvasztott vaj
A lisztet összekeverem a cukorral, majd hozzáadom a sót és a sütőport is. Az olvasztott vajjal és a tejbe vegyített tojással sűrű masszát keverek belőle. Teflonos seprenyőbe kb. 10 centi átmérőjű korongokat simítok és lassú tűzön mindkét oldalát jól megsütöm. Én tettem alá pár csepp olajat, de elvileg nem kell.

Kakaós krém:

  • 2 tojás
  • 2 ek liszt
  • 2 ek kakaó
  • 20 dkg cukor
  • 3 dl tej
  • 10 dkg vaj
A tojást kikeverem a liszttel, a kakaóporral, a cukorral és pici tejjel. A tejet felmelegítem egy kevéske vízzel (így nem ég le), majd hozzákeverem a kakaós masszát. Állandó kevergetés mellett felfőzöm, majd levéve a tűzről belekeverem a vajat is. Hagyom kicsit kihűlni.

Legközelebb pedig kipróbálom ezt:

2007. augusztus 14., kedd

Fenyőmagos túrótorta

Nehéz lenne megszámolni, hogy hányszor terveztem, hogy megsütöm ezt a tortát. Jótanács: ha ilyet szeretnél sütni, két csomag fenyőmagot vegyél, az elsőt nyisd ki és kis maroknyi adagokban helyezd a pocakodba. Ezután elkezdheted a süteményt.
Egyik nap elhatároztam, hogy levásárolom a régóta nálam kallódó utalványt, kiválasztottam egy jó nagy boltot és mohón pakoltam a kosárba mindenféle finomságot, kezdve a kedvenc manner babapiskótámmal, amit nem tudom miért mérnek aranyáron, szerintem ez lenne a minimum, ahogy egy babapiskótának illene kinéznie. Próbáltam már sokfélét, de ez a legfinibb a tiramisuban. Aztán rájöttem, hogy rossz boltot választottam, mert minden párszázzal többe került, mint a jó öreg plusban. De sajna nem oda szólt az utalványom. Aztán hazajöttem és levertem egy üveg borsmentás illóolajat a csempére, amitől még egy hétig olyan volt a lakásunk, mintha valakik folyton rágóznának benne. Aztán rájöttem, hogy a mascarpone, amit vettem, két napig bírja csak, aminek annyira, de annyira örültem...
Másnap kora reggel nekiálltam gyorsan tiramisut gyártani, hogy ne vesszen kárba a sajt, elkészült a krém, belenyaltam, aztán kiköptem :( Undorító a romlott mascarpone, egyszerre keserű és savanyú. Úgyhogy ennyit a tiramisuról, meg ennyit a kaisersről, meg a lejárati dátumokról.
Aznap még "beszorultam" a lakásba is, ami úgy történt, h a 12 ponton záródó biztonsági ajtónk napfény hatására bezárhatatlanná válik, egyedül voltam épp itthon, úgyhogy nem tudtam menni sehova, pedig lett volna dolgom bőven.
De legalább lett fenyőmagom és kipróbálhattam a fenyőmagos túrótortát. Nagyon nyamm lett :)

Recept:


  • 15 dkg liszt
  • 2 dkg cukor
  • 12 dkg vaj
  • 1 ek víz
  • 35 dkg túró
  • 4 ek tejszín
  • 3 tojás
  • 12 dkg cukor
  • 1 narancs reszelt héja
  • 5 dkg fenyőmag
A tésztához a lisztet és a cukrot tálba tesszük. A vajat kézzel belemorzsoljuk a keverékbe. Hozzáadjuk a vizet, és az egészet lágy tésztává dolgozzuk össze. A tésztát fóliába csomagolva 30 percre hűtőszekrénybe tesszük. Ezután belisztezett nyújtódeszkán kinyújtjuk és 24 cm átmérőjű sütőformába nyomkodjuk. Villával megszúrkáljuk és 30 percre ismét hideg helyre tesszük. (Én türelmetlen egy ember vagyok, úh kihagytam ezt a mozzanatot.)
A tésztát alufóliával beborítjuk és sütőbabbal megtöltjük. (Ezt a babot amúgy ilyenkor ki lehet dobni, sosem lesz belőle már főzelék??) 190 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Eltávolítjuk a fóliát és a babot, majd 15 percig tovább sütjük. Közben a töltelékhez összekeverjük a túrót, a tejszínt, a tojásokat, a cukrot, a narancshéjat és a fenyőmag felét. A keveréket elosztjuk a tésztalapon és megszórjuk a maradék fenyőmaggal. 170 fokon 30percig sütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni és tálalás előtt szórjuk meg porcukorral.

2007. augusztus 9., csütörtök

Megint nyuszulás

Ha már sütiről nem megy, legalább legyen nyúl. Hétvégétől megint főzőcskézek, most egyedül vagyok itthon és ilyenkor szendvicsen, de legjobb esetben is por meg fagyasztott kajákon élek. Magamnak képtelen vagyok főzni, bár lehet, hogy csak bebeszélem ezt, mindenesetre ilyenkor a komolyabb főzés hanyagolva van. Ha neki is állok vminek, biztosan sós lesz. Pedig nem szokásom elsózni/alulsózni dolgokat, mindig örültem, hogy van érzékem (vagymim) eltalálni a megfelelő só- és fűszermennyiséget. Amúgy érdekes ez a szemmérték meg érzék című dolog is, vajon honnan tudja az ember, hogy mikor elég? Persze tapasztalat meg gyakorlat nyilván, de nekem ez mindig olyan misztikus volt, ha rossz volt a kedvem, nem ment annyira, mintha kreatív hangulatban voltam. Najó, tudom, jöjjenek már a nyulak, íme, három hetes minidisznók:




2007. augusztus 4., szombat

Hét

Köszönöm Marmalade-nak az invitálást a mókába, most énis megvallok 7 dolgot, amit nem tudtok rólam vagy tán senkise tud ;)

1. Éjszakai nassoló vagyok. Mindig megnyugtatom a kis lelkem, hogy ezen már nem múlik semmi, sőt ma még nem is ettem olyan sokat, belefér az. És természetesen nem vagyok az a típus, akin ez nem látszik meg. Mindig eltervezetem, hogy 8-kor eszem utoljára, de amikor az ember hajnali 2-ig ébren van, pont éjfél körül jön el az az idő, amikor úgy lecsúszna vmi. Főleg vmi édes. Ezen nem sokat segít, hogy általában este sütöm a sütiket.

2. Életemben először zavar a korom. Tudom ez vicces 21 évesen és ha vki más mondaná, lehurrognám rögtön, de magunkra valahogy mindig más szabályok érvényesek ugye. Felvettek az eltére biosz szakra, 3 évig nem sikerült az orvosira bejutni, de már nem is bánom. Csakhát az összes évfolyamtársam 18 éves és ez nagyon furi :)

3. Utálok takarítani és rendet tartani. Van, hogy három kerek napig áll a mosogatóban az edény és ennyi idő alatt gyönyörűen rászárad a kajamaradék mindenre, ráadásul mozdulni sem lehet a konyhában a koszos edényektől és nincs miből inni. Ez egy nagyon rossz szokásom, de néha megszáll a kisangyal és minden étkezés után elmosogatok. Ez a lelkesedés tart egy pár hétig, aztán megint trehány leszek. Ez érvényes a hűtőre is, pl. hónapokig szaporítom a penészt a tejfölön.

4. Kiskoromban szerettem körbetekerni, ill. behálózni mindent cérnával, az egész lakást, főleg, ha nem volt otthon senki. Mindenen áttekertem és élveztem, hogy bújkálni kell a szálak között. Apáék már nem tartották ezt annyira mókásnak, így csak kétszer csináltam asszem. Ezért rossz felnőni, ha most nekiállnék tekergetni, azt gondolnák, hogy megkergültem.

5. Párszor végignyaltam a nyulam fejét. És néha bekapom a füle végét és enyhén megrágcsálom. Nem tehetek róla, néha annyira édesen bír nézni, hogy ezt váltja ki belőlem. Végülis ő is megnyal engem...

6. Újabban teljesen sorozatfüggő lettem, végignéztem az összes dr. house-t, szökést, hősöket, nancy ül a fűbent, 4400-at és most van soron a dexter. Ja meg anno a maffiózókat, a legutolsó évadnál várom még a magyar szinkront, ez az egyetlen, ahol azt szeretem jobban.

7. És a végére egy nem túl vidám dolog. Nagyot csalódtam az utóbbi hónapokban a barátaimban, mindenki csak a saját érdekeit tartja szem előtt és nem számít, hogy közben átgázolnak másokon. Van, hogy betelik az a pohár, ami nálam elég nehezen szokott betelni...

Én pedig kivallatnám Cserkét, Ildinkót és Chilii-t, ha még nem voltak soron.

2007. augusztus 1., szerda

Csokis cookie

Kb. 30 db lesz belőle.


  • 20 dkg liszt
  • 20 dkg cukor
  • 15 dkg vaj
  • 1 vaníliás cukor
  • 1 kk sütőpor
  • 2 tojás
  • 10 dkg étcsoki
  • 1 csipet só
A csokit apró kockákra ágjuk. A vajat habosra keverjük a cukrokkal és egyenként hozzáadjuk a tojásokat is. A lisztet elkeverjük a sütőporral, a csipet sóval és az apróra vágott csokival, majd összedolgozzuk a vajas keverékkel. Ha ragad, tehetünk bele még egy kicsi lisztet. A tésztának lágynak kell lennie, de formázhatónak. Nagyobb dió nagyságú gömböket formálunk belőle, két tenyér között kilapítjuk és sütőpapírral bélelt tepsin 180 fokon 12-15 percig sütjük.
Lehet rakni a tésztába kakaóport is, úgy is nagyon finom!